Vadasparki szösszenet

A Szegedi Vadaspark nyári táboraiban meséltem hétről hétre 2020 nyarán Takács Katalin mesemondó társammal önkéntesként hétről hétre. Felejthetetlen élmény lett!

 


Egyik délelőtt a Vadasparkban, a mesélésem kellős közepén odajött a csoportból a legkisebb fiúcska.
A hétéveskét láthatólag nem zavarta, hogy egy történetben vagyunk.
Azt hittem, a mosdóba akar kikéredzkedni. Már magamban pörgettem a választ, hogy mi tévő legyek,
hiszen van még 20-25 perc a foglalkozásomból. Aztán azt kérdezte halkan:
– Megtörölnéd a szemüvegem?
– A szoknyámmal jó lesz? – kérdeztem vissza csendesen.
“Igen”-nel válaszolt.
Megtöröltem gyöngéden a lencséket a puha, cifra színű nyári kelmével, és aztán vissza is ült a helyére.
Én pedig már közben egy-két szóval igyekeztem beleszőni a mesébe,
azt a helyzetet, amit a fiúcska aktivitása előadott. Minden nagyobb gyermek nyugodt maradt.
Nem zavarta meg őket a közjáték, és magam is természetesnek éltem meg mindezt.

Orlik Ilona

Szeged, 2020. augusztus 6.