Ezt az írásom tanáromnak: Boldizsár Ildikónak ajánlom hálás szívvel.
Az íj és a nyílvessző bár önmagukban is értelmezhetőek, mégis a nyílvessző kilövésének folyamata forrasztja a kettőt Egységbe. Ez a folyamategység adja az értelmet a két tárgy létezésének.
AZ ÍJ MEG A NYÍLVESSZŐ
Két ember dicsekedett:
– Az én íjam olyan remek, hogy nem is kell hozzá nyílvessző! – mondta az egyik.
A másik azonnal rávágta:
– Az én nyílvesszőm olyan pompás, hogy nem is kell hozzá íj!
Yi, a tapasztalt íjász hallotta a dicsekvőket, és megkérdezte tőlük:
– Íj nélkül hogyan lövöd ki a nyílvesszőt? És nyílvessző nélkül hogyan találod el a célt?
A két dicsekvő befogta a száját, Yi pedig megtanította őket lőni. (kínai tanmese)
Az embert bármikor érhetik váratlan, komolynak megélt, megütközést okozó helyzetek, amihez elengedhetetlen, hogy a szervezetünk – a pillanat tört része alatt hozzáigazodjon, mint nyíl az íjhoz, hogy a megfelelő célba kilőhesse, és – eljuttathassa a létfontosságú vért és serkentő anyagokat. Az emberi szervezet hozzáigazodik a rendkívüli körülményhez. Megszaporodik a szívverés, megnövekszik a vérnyomás, a vércukorszint, különböző hormonok értéke a vérben, hogy a feszült körülményeket átvészeljük. A pupillák kitágulnak, a test izmai – szerencsés esetben – felkészülnek a következő mozdulatra. A végtagok hajszálereiből kipréselődik a vér a létfontosságú szerveket ellátandó, ami azt eredményezi, hogy az illető keze-lába kihűl.
Ha sikerül átvészelni a stresszt, akkor visszarendeződik az ember normál élettana. Felmelegszik kezünk-lábunk, visszaállnak fiziológiás értékeink. Ha nagy volt a kilengés mértéke, akkor a fizikai test helyreállítását is meg fogjuk érzeni, azaz tünetek kíséretében betegnek érezzük majd magunkat. A felmelegedés elérheti a lázas állapotot. A stressz által érintett szövetek pedig akár gyulladásos helyzetbe is kerülhetnek.
Számomra Dr. Ryke Geerd Hamer természettörvényei által vált teljesen világossá, hogy milyen folyamat mentén gyógyul meg fizikai testünk. Megértettem, hogy amit az egyik szemlélet placebo hatásnak nevez, egy másik nézőpont pedig csodának, az valójában nem más, mint egy törvényszerűség. Ez a törvényszerűség pedig egy olyan folyamat, amivel az élet a fennmaradást szolgálja.
Öt éve, amikor a Biologika Szerv Atlasz alapismeretek részét átolvastam, derűs nyugalom ébredt bennem. Rögvest megértettem, hogy azon ismeretek, amiket már húsz esztendeje gyűjtögetek, tapasztalok a világból, azok mind-mind értelmezhetőek a biológia nyelvén. A feszültséggel teli kilengés szakaszát a megnyugvás és helyreállítás szakasza követi.
A 2. természettörvény: két szakaszról szól
Minden természetes elváltozás, két szakaszban zajlik le, HA! sor kerül a konfliktus megoldására.
Megnyugvást adó megoldás pedig annyiféle, ahány ember. Van, aki:
– az anyagban hisz (pl. gyógyszerek, táplálékkiegészítők, vitaminok)
– külső segítséget kér (az orvosi beavatkozástól a masszázson át az energiagyógyászatig)
– önmagában bízik (pl. vizualizáció, jóga, relaxáció, tanulás)
– a megelőzést részesíti előnyben (eljár tornázni, táncolni, énekkarba, baráti közösségbe, színházba, kirándulni, stb.)
– vagy épp a mesehallgatást választja (a kisgyermek a családban, vagy az óvodában, a felnőtt pedig példának okáért: az alkotó-fejlesztő meseterápiás foglalkozáson).
A mesehallgatás, az egyike a leghasznosabb megoldást kínáló eljárásoknak.
A Metamorphoses Meseterápia Boldizsár Ildikó mesekutató módszere.
A mesehallgatás középpontba rendez
Szervezetünk irányítása két létfontosságú szervünk összehangolt munkáján múlik: a szív és az agy működésén. Az Élő Mátrix c. filmben a tudósok mérésekkel bizonyították, hogy a szív előbb érzi meg a közelgő veszélyt, mint az agyi vezérlés.
Ha a gondolkodást, az elme működésének helyét kell megmutatnunk, akkor a fejünkre mutatunk. Ha lelkiségről beszélünk, akkor a mellkasunkban rejtező szívünk fölé tesszük a kezünk. Amikor valóban összhangban van a kettő, akkor beszélünk a veszélyes helyzetekben feltámadó lélekjelenlétről, hiszen egy jól sikerült mozdulat életet menthet.
A lélek és az elme harmonikus együttműködését nevezzük annak az állapotnak, amikor középpontunkban vagyunk. És ehhez a középponthoz bizony-bizony a szívünkön keresztül vezet az út. A lélek hangját a szív hallja meg. Ha tiszta hangokat hall, akkor egyértelmű üzeneteket továbbít az agyba, a gondolatok, értelmezések helyszínére.
Bizonyára mindannyian erre a lélekjelenléttel teli gondolkodásra vágyunk, akár magunkról, akár gyermekeinkről van szó. Tisztában vagyunk vele, hogy a bonyodalmak (stresszek) elkerüléséhez szükségünk van az ésszerűségre. Döntéseink, élethelyzeteink megoldásai már gyermekkorban betáplálódnak. Ennél a beprogramozásnál nem mindegy, hogy milyen értékekre támaszkodunk.
A népmesékben kikristályosodott értékek a lélekhez szólnak. Jelképeken keresztül közölnek ősi tudást. A főszereplő által kitaposott ösvények birtokába jutunk, hogy később az életünk bármely szakaszában a tudatalatti működésből előtörhessenek, és szolgáljanak minket. Mesehallgatás közben a főhőssel végigjárjuk a megbomlott egységtől a helyreállított rendig terjedő utat. A teremtő folyamat részesei leszünk, hiszen belső képeket formálunk. Ezen közben még valami történik. Megszületik bennünk egy nyílegyenes óramutató. Ez a mutató egy olyan szerkezet része, amiben maga a mese a készülék mérőskálája, – ahogy Boldizsár Ildikó szokta mondani. A mese a mérce, a lelkünk pedig az eggyé olvadt rendszer mutatója.
Ha ekkor feltesszük a kérdést, hogy “Hol látod magad a mesében?” a mutató beáll a skálán arra a pontra, ahol a válasz található. Megmondja, hogy az életünkben zajló helyzettel hányadán állunk. Mindez annak a fókuszált figyelemnek köszönhető, melynek hatására a meditatív állapothoz hasonló transzt él meg az ember akárhány éves is legyen.
Képzeljük csak magunk elé a mesét hallgató gyermekeket vagy felnőttet. Szemük kikerekedik, szájuk tátva marad. Lélegzetük lelassul. Láthatóan megelevenedik lelki szemeik előtt mindaz, amit hallgatnak. Orvosi műszerekkel bizonyítható, hogy ebben az állapotban normalizálódnak fiziológiás értékeink.
Itt kapcsolódnék vissza a bejegyzés elején taglalt 2. természettörvényhez, amelynél a megnyugvást követően természetes módon megindulnak a helyreállítási folyamatok az élő szervezetben.
A mesehallgató gyermek vagy felnőtt (oly mindegy!) a történethallgatási transz alatt az erkölcsi növekedés mellett még egy fontos dolgot is tesz öntudatlan: teste élettani értékeit állítja helyre.
Írta: Orlik Ilona, Születés Hete 2017 szegedi programsorozat egyik előadójaként.