Volt(am) egyszer egy mesekonferenciá(n) Békéscsabán
A MESE, AZ FELNŐTT MŰFAJ.
Hogy is lehetne más, amikor régen az a kocsma maradt fönn, amelyikbe a mesemondója miatt többen jártak.
A kocsma pedig a felnőttek színtere, ugyebár.
Koszecz Sándor – Életfa Kulturális Alapítvány
Mesekonferencián jártam 2017 novemberének elején Békéscsabán. Rendkívül színvonalas, és szívet gyönyörködtető program volt, melyről kedves emlékek maradt meg bennem. Szereplői közül a teljesség igénye nélkül emelek ki egyet-kettőt.
Harangozó Imre néprajzkutató
A nepmese.hu oldal megszületéséről sokat megtudhattunk az Életfa Kulturális Alapítvány elnökétől, Koszecz Sándortól, aki az elmúlt évtizedek szorgos tevékenységéről anekdotázott. Arról a hőskorról, amikor még a nyári táborok a saját épülő házának telkén zajlottak. A nagy, magyarországi népmese konferenciák kora is ez volt, melyet Pap Gábor és Szántai Lajos is oly sokszor emlegetnek. A kivetített montázsképeken többek közt tanáromat, Boldizsár Ildikót is felfedeztem, akitől a Metamorphoses Meseterápiás módszert tanulom.
Soós Emőke erdélyi származású bábszínész élvezetesen, mulatságosan mutatta be a gyermekkori emlékeiből megőrzött eleven székely mesei hagyományt, – ami nem is volt még oly rég, hiszen a művésznő a 80-as években lehetett gyermek. Mesélt arról, hogy miként vett részt a történetmondás és a varázslat a mindennapi cselekvésben. A mezőgazdasági munkáktól az esti Miatyánkig, amikor is a nagyanyja – egyszerű asszony lévén – úgy zsolozsmázott, hogy közben a lefekvés sietségében a Nivea krémet egyidejűleg csapkodta fel az arcára. Naná, hogy a gyerekek is arccsapkodással sajátították el az imát.
Harangozó Imre, tanár, néprajzkutató „ A vasfejű farkas” újkígyósi népmesét mondta el ízesen, majd a mese belső logikájáról és közösségteremtő erejéről mesélt hittel és meggyőződéssel. Őt korábban csak a Hagyaték c. videókból ismertem.
Részlet Szabad Boglárka előadásából
Egy fiatal és lelkes néprajzkutató: Szabad Boglárka a „Mese vándorúton” című előadásában a Hagyományok Háza mesemondást népszerűsítő vándor – programját volt hivatott bemutatni. Mindezt Csíki Lóránt mesemondó, kézműves élőszavas mesemondással fűszerezte, majd ott rögvest hangszer készítésre sarkallta a hallgatóságot.
Szabad Boglárka előadásában elmondta, – amit nekem is sokat kell ismételnem, ha kérdeznek, – hogy a MESE, FELNŐTT MŰFAJ. Hogy is lehetne más, amikor régen az a kocsma maradt fönn, amelyikbe a mesemondója miatt többen jártak. A kocsma pedig a felnőttek színtere, ugyebár.
A nap végén megismerhettem egy nagyszerű hármast. A Pompás Napok képviseletében Zsótér Boglárka bemutatkozója után Kormos Rebeka és Kárpáti Szilvia mondott ízesen nekünk több vidám mesét.
Orlik Ilona
